hétvége, hétvége

Otthon jártunk a hétvégén, Jutka és Szabi esküvőjén. Nagyon szép volt az ifjú pár és a helyszín, és igen jól sikerült a buli (Dezső például tajtsiker volt, de rá is fért már egy kis mulatság). Én széttáncoltam a lábam (ezt a külsérelmi nyomok, azaz a belilult kislábujjak is bizonyítják; elképesztő, hogy a részeg férfiak mennyire ingatagon állnak a lábukon), illetve szétordítottam a hangom a karaoke-szekcióban. Négy felé sikerült ágyba jutnom, ami az elmúlt évekre visszatekintve erősen rekordgyanús, mert mostanság nem nagyon bírom a kiképzést, főleg, ha iszom is, amit ezúttal nem nagyon mertem. Jó volt otthon lenni, még ha csak ilyen rövid időre is. Hamarosan (jún. 6-17.) újra hazalátogatunk, úgyhogy készüljetek a találkákra: Dezső-brigádnak 8-án randevú Pákozdon, Juci-brigádnak 15-én valahol Pesten, baba-mama brigádnak (Zsúék, Cecilék, esetleg Norkáék?, na meg a többiek) valamikor, valahol, talán a zöldben, megbeszélés szerint.
A hétvége legnagyobb sztorija: vasárnap este rájöttünk, hogy nincs meg Dezső pénztárcája. Égen-földön kerestük, mindenkit felhívtunk, akivel csak találkoztunk, de nem akart meglenni. Pénz egy fillér sem volt benne, ellentétben Dezső összes iratával (személyi, lakcímkártya, jogsi, benzinkártya 136 literrel, bankkártyák, Szent Kristóf képe). Azonnali bankkártyaletiltás (6000 Ft), bosszankodás, fejtörés, hétfő reggeli zarándoklat az okmányirodába legalább egy ideiglenes jogsiért, okmányiroda 2-ig zárva. Lemondás, beletörődés. Indulás a reptérre, reptéren Szimat felügyelő (aka Juci) nyomozása folytán a pénztárca fellelése a SkyEurope pultban. Éljenzés, örömujjongás, hullámzó tömeg. Hazaérkezés, telefonüzenet meghallgatása a rögzítőn, miszerint megtalálták a pénztárcát, lehet menni érte - örülés, hogy előbb eszembe jutás. Hétvége abszolút pozitív mérleggel zárása.
Nem mellesleg jártunk babanézőben is Eszternél és Tamásnál, és ha Tamás elküldi a képeket, majd meg is mutatom, mert olyan gyönyörű gyerekük van, hogy csak na.