Nem véletlenül indult a tegnapi nap ilyen rosszul (mármint hogy 2-től fél 7-ig nem tudtam aludni). Dezső arra ébredt, hogy rosszul van, ment a hasa, és nemsokára hányni is kezdett. A láza az egekbe szökött, egész nap 38 fok fölött volt, nemegyszer 39 fölött is. Gondoltam, itthon maradok vele (amúgy csak délután kellett volna mennem dolgozni). Hoztam neki gyógyszert, de ebéd után már én is kezdtem érezni, hogy valami nem stimmel. Ledőltem aludni, és mire fölkeltem, nekem is lázam volt, és bizony nemsokára közelebbről megvizsgálhattam én is a porcelánt. Se étel, se ital nem maradt meg bennünk; én estére már komolyan aggódni kezdtem, hogy a babának valami baja lesz. Az éjszaka kifejezetten rémes volt, negyedóránként felébredtünk, Dezsőnek továbbra is magas láza volt a gyógyszerek ellenére, én meg a vécét látogattam sűrűn. Reggelre aztán már kicsit jobb lett, a lázunk elmúlt és talán a hasmenés is, én szinte egész délelőtt aludtam, de még mindig nagyon gyengék vagyunk mindketten, és nem nagyon van gusztusunk enni (ami nálam elég problémás, mert Andris meg elveszi a magáét, így csak szédelgek). Nem tudom, mi bajunk lehet, valami rossz kaját ettünk-e vagy bekaptunk egy vírust, de állítólag még három másik ember is beteg lett a társaságból, ahol szombaton voltunk. A sok fekvéstől Dezsőnek a nyaka, nekem a hátam-derekam fáj, felkelni meg nem esik valami jól, úgyhogy csak szenvedünk. Remélem, holnapra minden elmúlik, mert ez nagyon förtelmes.
UPDATE (másnap):
Egy átizzadt, de jól átaludt éjszaka után végre mindketten jó étvággyal ébredtünk, de még mindig kissé bágyadtak vagyunk. Andris is kisebbeket mocorog, remélem, nem ártott meg neki a betegségem. Ma azért még itthon maradunk, de már legalább fel tudunk kelni, és a nyak- meg hátfájás is elmúlt.
5 megjegyzés:
Jobbulást!
Zsú
Köszi! Hálistennek túl vagyunk rajta, mindketten két kiló fogyással... De azt hiszem, ez nem lesz tartós, legalábbis az én esetemben. :O)
Nem ártott Andrisnak, nyugi! Ő tényleg elveszi, ami neki kell. :)
Még az autóra visszatérve, arra figyeljetek, hogy ha megvan az autó, akkor vegyetek gyerekhordozót, babakocsit: viccen kívül, fontos, hogy az ülés illeszkedjen a kocsiba, a babakocsi beleférjen, ilyesmik.
Nálunk az autónkba csak úgy lehet beletenni a hordozót, mivel nem elég hosszú az öv, hogy nincs szabályosan bekötve.
A csomagtartó jó nagy, úgyhogy a babakocsi mindenképpen bele fog férni. A hordozót meg majd kölcsönkérjük és belepróbáljuk. :) Lehet, hogy flancosak vagyunk, de Quinny babakocsit szeretnénk, ami a MaxiCosi autósüléssel kompatibilis. De igyekszünk alig használtan beszerezni e-bayről, vateráról, innen-onnan, mert újonnan elég húzós az ára. Ugyanakkor ha kiszolgál 2-3 gyereket, akkor már megéri.
Teljesen megértem! Ha több babára számoltok és használt, akkor hol itt a flanc? :) A lényeg, hogy a neked legkényelmesebb, a számodra funkciókat betöltő, lehető legbiztonságosabbat kell venni. Alig pár szempont, hihi.
Megjegyzés küldése