Köszönöm a bíztatást, tolmácsoltam is volna Juditnak, ha szükség lett volna rá, de szerencsére nem lett. Tegnap éjfél felé egyszercsak megjött a tej, és azóta sem fogyott el :) Andris az elején kicsit furcsállotta az új ízt, de aztán mohón rácuppant, és éjjel két óránként evett. Kíváncsian vártuk a délelőtti fürdetést-mérést, a tegnapi tápszeres nővér azt mondta, arra számít, hogy megáll a súlyvesztés. Ehhez képest Andris 56 grammot hízott! Hát igen, korábban is írtam, hogy a szándék az mindig megvolt, most, hogy tej is van, teljes a siker. mohón eszik, és utána azonnal tejmámoros álomba zuhan. Alszik egy kicsit, aztán következik minden elölről, azaz beállt a dolgok "rendes" menete. A színe nagyon szép, nem sárgult be, mint szegény kis szomszédja, ezért őt nem is kell "napoztatni" abban a zajos (~UV)fényládában. A bőre is egyre szebb, már nem karmolássza annyira össze magát a körmeivel, és úgy általában is sokkal kisimultabb, nyugodtabb, mint akár csak egy napja is volt. Már nem is meleg, pont 37 fokos (ami babáknál normális testhőmérsékletnek számít). A fürdetést is élvezi, mikor végre eljut a vízig, és nem csupaszon a mérlegen fekszik, amit azért jól tűr, sőt öltöztetéskor is nyugodt marad, csak nézeget (ma éppen engem figyelt). Azt hiszem, még nem írtam, hogy a kedvenc nővérünk szerint kék lesz a szeme. Ezt állítólag abból lehet látni, hogy már most tisztábban kékek, mint általában az újszülötteké, és nem is annyira sötétek, az ilyen szemek pedig jó eséllyel végleg kékek maradnak/lesznek. A haja érdekes módon szőkés, nagyon enyhe vöröses árnyalattal, amit nem tudom, kitől örökölt. Erős a gyanúm, hogy ez viszont meg fog változni, egyikünk családjában sem hemzsegnek ugyanis a szőkék. Majd meglátjuk, ez a legkevésbé fontos.
Még nem tudjuk, mikor jöhetnek haza, én hétfőt vagy keddet saccolok, csak a doktornőn múlik. Ő pedig nem az az aggodalmaskodó, "inkább maradjon még egy napot" fajta, ha nincs semmi gond, és a seb olyan szépen gyógyul, ahogy eddig, akkor szerintem a jövő hét nagy részét már együtt töltjük, itthon.
4 megjegyzés:
Szjúpör! :)
Láttam én egy kicsit kikandikálva a sapesz alól vöröskés tincseket, de gondoltam, biztos csak a fotón ilyen. Simán lehet, hogy valami ősrégi gén jött elő. Majd kiderül!
Jobbulást, gyors felépülést, most figyeljen Juci a szoptatásra, aztán várunk "haza"!
(Nem mintha nem volnának élvezetesek az írásaid, Dezső!;)
Jucika es Dezso
Bocsanat, hogy en eddig lemaradtam a gratulaciokkal, de eletem legszornyubb influenzajaval kuzdottem egesz heten.
Szoval sok szeretettel gratulalok, nagyon ugyesek voltatok, Andris is nagyon szep, es ugy latom, maris erti a dolgat!
Orulok, hogy van mar tej, nalam is asszem a negyedik napon jott (csaszar utan szinten) bar most hog yigy belegondolok, Lizi is allandoan szopott, de hog ymit is evett vajon, arrol fogalmam sincs. A statisztika soha ne remisszen meg ezek utan sem, 10% alatt kicsit vagy felett, az meg belefer, mire hazamentek mar tul lesz a szuletesi sulyan is boven.
Ja, es az en Levimnek is fel kellett vagni a nyelvet, szinten nem volt egy goromba beavatkozas, habar mar par hetesen tortent, es a gyerekorvos csinalta a rendelojeben.
Dezso, nagyon jol szorakoztam a stilusodon:-))) Es koszi hog yilyen jofej apukakent abszolut naprakesz hirekkel vartad itt a kozonseget!
Mi van meg? Remelem, hamarosan hazamehettek, es csak elvezzetek az eletet harmasban!
Cili
Éljenek a vörös hajúak! Én drukkolok, hogy a árnyalat maradjon!:))))
Ugye a mintavételezéskor a Dnait néztétek sokáig!:)))))
A szemszín meg: Daninak kettő éves koráig kék volt, aztán hipp-hopp zöldesszürke lett.
Dezső egyébként élmény volt a blogolásod... én a tied blogot is kedvelném ám olvasni, de a lényegre török bekezdés óta olvasóközönségedet hanyagolod! Irgumburgum!:)))
Most azonban, mint kisapuka, írhatnád tovább!:)
Ja, Zsú voltam.
Megjegyzés küldése