na de kézszaga? :) Pár hete vettem észre valami fura szagot szoptatás közben. Gondoltam, csak engem izzasztott le anyai teendőim sokasága, de nem egészen tudtam hova tenni az olfaktoriális élményt. Aztán rájöttem, hogy bizony az én pihepuha, illatos kisfiam produkálta az első testszagot (a kaki ugye nem számít). Adott egy kis kéz, ami 1) minden textíliára jól rámarkol, begyűjtve így nem elhanyagolható mennyiségű szöszt az ujjacskák közé; 2) a nap nagy részét ökölbe szorulva tölti; 3) viszonylag gyakran nyálas közegbe kerül. Ehhez még adjuk hozzá a bugyolálás és egy meleg nyári nap izzasztó hatását, és máris kész a jó pállott kézszag. :)
Ha már a kezeknél tartunk, hogy a túróba lehet levágni a körmöt a lábáról? Mert én a kezén levágom szoptatás közben, amikor viszonylag nyugton van, de annyira nem hosszú se a karom, se a mellem, hogy ugyanerre a mutatványra a lába esetében is képes legyek. Dezső meg ugye nincs itthon napközben, hétvégén meg mindig elfelejtem megkérni, de majd most hátha nem megy ki a fejemből.
3 megjegyzés:
Drága Jucus, a lábköröm levágása bizony, kétemberes feladat! Jól rendelte Isten, hogy két szülője legyen egy ilyen kis izompacsirtának! Szeretettel SZPg
A kezecskék "illatára" én is jól emlékszem:))) Viszont soha nem volt gondom a lábkörmökkel, és most azon gondolkozom, hogyan csináltam, hiszen azért levágtam nekik, az tuti. Oké, jó hosszúak a karjaim... Na, de viccet félretéve, szerintem ültem kissé hátradőlve, hogy az ölemben lábbal előre, tehát nem keresztben elhelyezkedő gyermeknek ne kelljen ülnie, a lábát kicsit megemeltem, kicsit behajlítottam, és így már tudtam körmöt vágni. Mivel a két karommal közben átöleltem, nem tudott kipottyanni, kibillenni az ölemből. A kezébe később mindig adnom kellett valamit, hogy azt nézegesse, ahellyett, hogy menekülni akarjön:)
(Van amúgy, aki alvás közben tud gyerekkörmöt vágni, na, az meg nekem nem ment soha.)
En a labkormoket ennyi idosen akkor vagtam le, mikor aludtak.
Megjegyzés küldése