15 hós tudomány

Megpróbálom összefoglalni, hol tart és mit csinál mostanában Andris.

Mozgás: még mindig mászik, gyors, mint a csík, illetve egyre többet közlekedik a bútorokba kapaszkodva vagy a falnak támaszkodva. Nem mutat hajlandóságot a támaszkodás nélküli állásra, és mostanában a vezetgetve járás se érdekli, mondjuk ezt sose erőltettük, de néha azért kipróbáltuk. Eddig még elég sokat állt lábujjhegyen, meg ülésben eléggé begörbítette a lábujjait, ez talán most kezd változni, tehát remélem, hogy a közeljövőben egy nap majd úgy dönt, hogy elindul. :) Egyébként nagyon mozgékony, folyton jön-megy, rettentő elfoglalt.

Beszéd: amióta hazajöttünk, elkezdett szavakat mondani, előtte sokáig a ba, da és ga morfémákkal fejezte ki mondanivalója 95%-át. Most mindennap van néhány szó, amit egyszer csak elkezd utánam mondani. A szótár:
aba - apa
a, ritkán aja - anya
da - azért ez megmaradt, sok mindent jelent: kutya, autó, néni
mama - nagymamák, de akár más felnőtt nő is :) gyönyörűen mondja
ba - szintén többértelmű, pl. bácsi, ha lusta rendesen kimondani, akkor ablak, labda, apa, lámpa, bármi :)
ga - óra, harang
kojóka - továbbra is megvan, de sokkal ritkábban használja, a golyós játékra mondja
gága - madár(ka) - bármilyen tollas-szárnyas, a tyúk is :)
ab(l)a - ablak
be - betű; illetve bemegy, betesz, becsuk stb.
dede - gyerek
dedede - puki, kaka (Jackót megszégyenítő pelenkamarkolászással illusztrálva) - úgy veszem észre, kezd előre szólni, ha jön!
baba - bármilyen baba, illetve saját maga
guk - pók (a kojókából fejlődött ki)
hihü - bagoly (a huhogás miatt, gondolom)
öhe - ez a válasz a "mit mond a kutya?" kérdésre :)
(h)áp - háp, ezt nagyon szépen mondja
mam - mobiltelefon, nem tudom, miért :)
bebe - zseb, erre rájöttem: mindig azt mondom, hogy "beteszem a zsebembe" -> bebe
ade - add ide (ritkán használja)
kö - köszi (szintén ritka, utánozva)
eé - elég
e(h) - elfogyott, mutogatja is, hogy üres a tálka/cumisüveg
eí - enni, inni
a(l)ma - almalé, de ma a vízre is ezt mondta egész nap :)
de(i) - tej
ghhi(k) - csiki
Talán van még néhány, de ezek a leggyakoribbak. Ja igen, a "Hogy hívnak?" kérdésre a válasz: Debe/Doba. :)

Játék:
Mostanában nagyon élvezi a ki-be pakolászást és az olyan precíziós munkákat, mint kirakósozás, formabedobó, toronyépítés, Montessori-torony összerakása stb. Ezek nagy részét egyedül nem igazán tudja csinálni, mert a dimenziókkal és irányokkal még eléggé hadilábon áll. Úgy szoktuk, hogy segítünk neki odailleszteni az adott darabot a megfelelő lyukhoz, és ő egy nagyot rácsapva a helyére küldi. :) Szintén nagyon szeret olvasni, már a "szereplők" érzelmeit is utánozza, pl. ha sír az egér vagy nevet az elefánt. Újra elkezdték érdekelni a csörgők és minden, amivel zajt lehet csapni, ezeket lelkesen rázza, összeütögeti, csapkodja a földhöz stb. Most éppen a dobálás az egyik kedvenc elfoglaltsága, az ágyból, járókából mindent azonnal kidobál, aztán elkeseredik, hogy nincs mivel játszani. Kirámolja az íróasztalfiókot, és remekül eljátszik a tollakkal, filcekkel, gemkapcsos dobozzal (jól zörög).

Evés-ivás:
Továbbra is nagyon jól eszik, az egyfogásos ebéd már nemigen elég neki... (Ez a súlyán is látszik, van vagy 12 kiló, majd megyünk oltásra két hét múlva, akkor megmérik.)
Az ételt (főleg a kenyeret) is ledobja néha, pedig ez régen nem volt szokása, úgyhogy az étkezések sokkal koszosabb alkalmak lettek. :) Na meg a gyümölcs és a lekváros kenyér szeretete és önálló elfogyasztása miatt is. Utána nagyon élvezi a kézmosást.

Alvás:
Önmagához híven remek, éjszaka kb. 10 óra háborítatlanul, napközben kétszer másfél. Egyelőre igényli a délelőttit is, főleg mivel elég korán kel (hat-negyed hét, ugye). Egyetlen probléma, hogy így nagyon nehéz közös programokat összehozni a kis barátokkal-barátnőkkel, akik meg éppen akkor alszanak (délben), amikor ő fenn van. Illetve marad a késő délután. De néhány hónap múlva úgyis átáll, gondolom.

Kedvességek:
Rákapott a simizésre. :) Nagyon aranyosan megsimizi a fejünket, aztán a sajátját is. Szintén rákapott az ölben hintázásra, ehhez régen nem ült meg nyugodtan sokáig, de most elterül, és hallgatja a dúdolást. Továbbra is nagyon szereti az ölbéli játékokat, az iciri-piciri szóra mutatja a kisujját. :) Él-hal a csikizésért, dögönyözésért. Ismeri a testrészeit és felismeri a legtöbb állatot. Ráérzett a heverészés ízére, az ágyunkon, de néha még a játszószőnyegen is leheveredik és egy tárggyal a kezében vagy csak úgy fekszik, esetleg a hátáról a hasára hengergőzik szép ráérősen.
Az apjának integet reggel az ablakból, napközben sokszor emlegeti, mutat az ablakra vagy az ajtóra és integet, este meg nagyon örül neki, meglepődve kiabálja, hogy aba. :) Ja, és már tapsolni is tud, ezt is szorgosan gyakorolja.
Úgy veszem észre, a gyerekektől kevésbé fél, sőt úgy általában kevésbé sírós már, mint volt.

Most ennyit tudtam összeszedni, majd biztos eszembe jut még néhány apróság. Mindenesetre egy tündérgombóc.