Elmex - Oral-B 1:0

A fogyasztók döntöttek: az Elmex gyerekfogkrém sokkal kívánatosabb, mint az Oral-B hasonló korcsoportra kifejlesztett terméke, hiába a paszta kék színe és a Ratatouille-ből ismerős konyhai patkányok a csomagoláson. És hogy erre hogy jöttem rá? Alapból az Oral-B fogkrémet vettük meg Andrisnak, de nemigen lelkesedett a fogmosásért soha, maximum pár másodpercig tudtam sikálni a fogait, aztán fellázadt. Aztán valamelyik ingyen a nyakunkba sózott reklámcsomagban volt egy kis tubus Elmex, ezt vittem haza a múltkor, mert olyan jó travel size, és láss csodát, Andris békésen hagyja legalább 10-15 másodpercig (!), hogy a fogsorát pucováljam. (Hogy ez mennyit ér, az már más kérdés.)
A fogmosási szertartás egyébként így zajlik nálunk: az ölemben ülve-fekve issza az esti tejet (mostanában egyre kevesebbet, 240 ml helyett már csak 180-ból csináljuk, mert úgysem issza meg), egyszer csak felül, és magához ragadja a két fogkrémet. (A patkányos - illetve egeresnek nevezett - változat sem esett ki azért a pixisből, hiszen kiválóan lehet szorongatni és a végét rágcsálni.) A szertartás kellékeivel a kezében általában még megnyugszik, és többé-kevésbé megissza a maradék tejet. Ezután a majmos fogkrémből nyomunk a fogkefére, én megpróbálom megmosni a fogát, ő meg megpróbálja megrágcsálni a tubusokat. A kettő egyszerre nehezen megy, általában én adom föl előbb. Ezután még elénekelek neki egy altatót, majd a fogkrémek szertartásos visszahelyezése történik a rítus által kijelölt helyükre. Majd puszi, be az ágyba, anya balra el, Andris elégedetten elalszik (előbb-utóbb). :)