Szülésileg még mindig semmi, viszont Andris belázasodott (39), köhög, folyik taknya-nyála. Ettől függetlenül (vagy épp emiatt?) ma nagyon édes és jókedvű volt, ami mondjuk nála alap, de mostanában azért már a hisztiszörnyből kaptunk egy kis kóstolót. Hiába, közeleg a második szülinap. A mai jó dumája ez volt:
Esszük az ebédet (ez nálunk szendvics szokott lenni, este eszünk meleget együtt), és tudni kell, hogy őt legjobban a zöldség érdekli, szóval először csak kenyeret meg sonkát-sajtot szoktam adni neki, a zöldséget ki kell érdemelni ezek egy részének elfogyasztásával. Már kb. a felét megette, ekkor kapott uborkát, amit gyorsan el is tüntetett, majd közölte, hogy ő akkor most kér olajbogyót. Mondtam, hogy egyél meg előbb egy szelet kenyeret, utána kapsz bogyót. Erre ő: Mejt nem féj el bodó tánéjon. Megfog egy kenyeret, rástószolja egy másikra, és hozzáteszi: Tinátam helyet bodónak. És néz rám reménykedve, hogy akkor most hozom a bogyót. :)
Kedvenc szavajárása most a bizony (vagyis bizom), minden egyes mondatot ezzel nyomatékosít. A lépcsőn fölfelé haladva pl. így hangzik a sztenderd párbeszéd:
- Népőből mi van?
- Miből van a lépcső?
- Kőből, bizom!
- Igen, kőből.
- És kólátból mi van?
- Miből van a korlát?
- Vaból, bizom!
- Igen, vasból. :)
7 megjegyzés:
Nagyon jooo! :oDDDDD Szuper, hogy igy feljegyzed ezeket! :o) nem birom abbahagyni a vigyorgast a "tinatam helyet bodonak"-on :oDDD üdv., Fafa
Érdekes, szerintem a legtöbb gyereknél a zöldségevéssel kell kiérdemelni a többit:)
Édes a fiad, bizom!
Puma
:) :) :)
Ancsi is bodófan :D És milyen okos, komolyan. Jobbulást neki!!!
Köszi, lányok :) Éjjel magas láza volt, de ahhoz képest egész jól aludt. Nyomattam neki a párásítót fél éjszaka, az sokat segített a légzésén. Az éjszaka közepén fel akartam kelteni, hogy adjak neki egy kis lázcsillapítót, de hiába szólongattam, simogattam, nem ébredt fel, csak mondott valamit álmában. Erre felültettem, mondtam, hogy kapsz szirupot, lenyelte szó nélkül, majd közölte: fincsi szirup. :) Aztán visszaaludt némi dumálás után, kis köhögéssel aludt reggelig. Napközben nem volt láza, és az orra sem folyik már annyira, remélem, hamar átvészeljük. Taknyosan mégse jöhet látogatni a kórházba...
Remélem, elmúlik a náthája, mire Zsófi baba előbújik. A legszebb kort éli Andris, amikor minden napját érdemes megörökíteni, olyan egyedi nagy öröm.
Ha szabad "megrenmdeléseket" tenni fotók terén: Andris jövetele előtt tettél fel képeket leendő barlangjáról, onnan emlékszem a remek névtáblájára. Lehetne Zsófi kuckóját (és névtábláját) látni egy képen?
SZPG: nem változtattunk semmit, a szoba ugyanolyan, csak a névtáblát cseréltem ki (arról meg már ugye tettem fel ide fotót). Viszont Andris időközben nagyon meggyalázta a matricákat, a felét leszaggatta, úgyhogy már nem olyan mutatós, mint volt... Majd fél év múlva lesz szép új szobája mindkettőnek, akkor dokumentálok, ígérem. :)
de édesek ezek a dumák... Jobbulást!
Megjegyzés küldése