Egy igazi fotómodell még az egyház tagjainak sorába való felvétele pillanatában is tudja, merre van a fényképezőgép:
2010. szeptember 20.
keresztelő
Zsófit megkereszteltük a hétvégén Gyöngyösön, a szép új gyülekezeti házban. A kislány rögtön esküt is akart tenni, de aztán szóltunk neki, hogy ez csak az énekeskönyv.
A keresztszülők és az unokabátyó:

Egy igazi fotómodell még az egyház tagjainak sorába való felvétele pillanatában is tudja, merre van a fényképezőgép:
Nagyon ügyes és türelmes volt, csak egy kicsit akarta megenni az orromat.
Együtt ünnepeltünk, "jóllakik végre minden rokon" jeligével:
Nagy nehezen sikerült összehozni a négy Magyarországon élő Székács-unokát egy fotó erejéig, persze az én fiam inkább a plafont bámulta, de a fotó akkor is dokumentumértékű:
Rebeka a csecsemőgondozást gyakorolja:
Rebeka az unokanővérem, Sára és férje, Botond kislánya, akiknek köszönjük a képeket meg a rengeteg szuper rózsaszín ruhácskát Zsófinak, és nagyon-nagyon gratulálunk nekik, ugyanis épp most kaptam a hírt, hogy megszületett a kisfiuk, Samu! :) Ezzel rögtön ötre növekedett a Magyarországon élő Székács-unokák száma. :) (Az érdeklődők kedvéért: Amerikában él a hatodik - pontosabban az első, mert ő a rangidős.)
Egy igazi fotómodell még az egyház tagjainak sorába való felvétele pillanatában is tudja, merre van a fényképezőgép:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Ez aztán a sikertörténet! Rég mulattam ilyen jót, és régen láttam ennyi aranyos kis evangélikust egyrakáson. Umádnivalóak. Full pleasure, köszönet érte.
Megjegyzés küldése