2011. február 28.

egyéves állapotjelentés Zsófiról

Először is kezdjük azzal, hogy ez a csaj egy tündér, folyamatosan olvadozunk tőle, de nemcsak mi, hanem bárki, akinek a látóterébe kerül. :) A legkisebb pillantást, figyelmet is óriási mosolyokkal viszonozza, hihetetlenül kedves. Nem fél az idegenektől, bárki kezében elvan. Ha valami érdekeset lát, amit meg akar szerezni vagy fel akar deríteni, kidugja a nyelvét. A múltkor bevittem őket Dezsőhöz a munkahelyre egy órára, állítólag az egészet kidugott nyelvvel töltötte. :)
Mozgás: villámgyorsan kúszik, ügyesen feláll, kapaszkodva stabilan tud állni hosszú percekig, szép óvatosan le tud ereszkedni térdre. Néhány napja már az asztal vagy a kanapé mellett oldalazva sétálgat is. Nagy felfedező, imád fel-alá grasszálni a lakásban, közben természetesen útba ejtve olyan tabuzónákat, mint a szemetes, a vécé vagy a mosogatógép. Ha rászólok, hogy nem szabad, csak néz rám és vigyorog, mintha azt gondolná: de nekem szabad, mert én cuki vagyok :)
Finommotoros mozgás: ügyesen csippent, szereti Andris mágnestáblájára rakosgatni a betűket, ha a tesó éppen nincs ott. :) A papírtörlő üres gurigájával hosszasan eljátszik, felállítja, majd eldönti. A számítógépet simán kikapcsolja egy gombnyomással. A cumisüvegre ráteszi a kupakot.
Beszéd: a szépet mostanában nem mondja, kedvenc szava pillanatnyilag az az vagy ott (igazából valószínűleg egyik se, csak valami ilyesmi). Ha valami fontosat akar közölni, azt mondja, hogy bbbááá! vagy dddááá!, és néz hozzá jelentőségteljesen. Sok szót ért, mutatja, hogy hol a lámpa, érti, hogy nem szabad (de többnyire tojik rá), és gyönyörűen mondja, hogy hapci. :)
Evés: amióta meggyógyult a múltkori betegségből, megint jól eszik, a súlyát nem tudom, majd elviszem az orvoshoz valamikor (8 kiló körül lehet). Már nem szopizik, és mostanában a tápszert se nagyon kéri, úgyhogy ez aggaszt kicsit. Bár vizet iszik (egyedül cumisüvegből - ez nekem nagy dolog, Andris sokáig nem akart egyedül inni), meg reggel-este kap tejpépet, de nem tudom, abban ugyanúgy megvannak-e a vitaminok meg egyéb dolgok, mint a tápszerben. Már próbálkozik szilárd étellel, szívesen nyammog egy darab kenyéren, tésztán, sült krumplin, de a módszer a következő: beveszi a szájába, szottyog rajta, hogy megpuhítsa, majd amikor sikerül leharapni, kitolja a szájából, hogy megnézhesse, mi is az. Szóval kalóriabevitel szempontjából nem túl hatékony. :)
Egyéb tudomány: eszméletlenül élvezi a zenét, azonnal rugózni kezd, tapsol, ha zenét hall. A xilofon ütőjét kiveszi a kezemből, és ő is püfölni kezdi földöntúli mosollyal az arcán. Éneklésre ő is gyakran visszakornyikál. A zenélős játékokat különösen szereti. Andrist mindenben utánozza (bár ennek Andris nem mindig örül): rakosgatja ő is a kirakót, lapozgatja a könyveket, játszik az autókkal. Még mindig kétszer másfél-két órát alszik egy nap, többnyire átalussza az éjszakát (bár van, hogy hajnalban felébred nyekeregni egy kicsit, de többnyire nem kell hozzá bemenni).
Nagyjából ennyi jut eszembe, Isten éltessen, Zsófika! :)

2 megjegyzés:

SZPG írta...

Hogy tudod megállni, hogy el ne kényeztesd ezt a kis tündérkét?!
Kösz az egyéves portrét!

Jutka írta...

próbáld a rizstejet, zabtejet, Mesi imádja, nagyon értékes anyagok vannak benne. Vagy ha szereti, higítva tejet is adhatsz neki, fele vízzel. Junior gyerekitalokból, ha abban jobban bízol, van mindenféle márka és íz, próbálgasd, hátha valamelyik bejön.
Jó volna már látni benneteket! Puszi
Jutka