A mozgása is fejlődik: igyekszik forogni, főleg az ágyában. Sokszor hasra fordulva találom alvás után; ébrenlét alatt, játék közben inkább csak az oldalára fordul. A járókában föllógatott játékokat püföli, lengeti, vagy elkapja és rázza, szorongatja, megpróbálja a szájához vinni. Más játékokra is rámarkol, ha sikerül bekapnia, nyammog rajta. Andris a fél öklét tömte annak idején a szájába, és cuppogott rajta hangosan; Zsófi csak a mutatóujjával keresi, hogy hol fog jönni a foga.
Kb. 10 órát alszik éjszaka egyhuzamban, tehát ha 8 előtt kerül ágyba, akkor 6 előtt ébreszt... De nem panaszkodom, mert nagyon jól alszik. Így nyáridőben eléggé meg szoktunk csúszni a lefekvéssel, Andris eleve fél öt körül ébred a délutáni alvásból, hét-fél nyolc között vacsorázunk, utána fürdés, szopi, szóval sokszor már van vagy fél kilenc, mire Zsófi ágyba kerül, és még fél óra, mire elalszik. Annak idején el nem tudtam volna képzelni, hogy Andris 8 órakor még ne aludjon, mondjuk ő esténként már sokkal nyűgösebb volt, mint Zsófi, aki általában vígan elnézegeti, ahogy eszünk. De csak úgy tudnánk máshogy megoldani a dolgot, ha én vacsora helyett elmennék Zsófit megetetni, aztán meg egyedül ennék, de az meg milyen már? Szóval így a kiscsajnak kell alkalmazkodnia, de szerencsére elég jól tűri, mert egy angyal, mint azt már említettem.
Még egy bónuszfotó Miss Röfiről, mert muszáj:
5 megjegyzés:
de édes. amúgy jelentem, ha a neveket kicseréljük, Andrist Villőre, Zsófit Mesire, a törénet kísértetiesen hasonlít... Kivéve az éjjel 10 óra alvást.
Kíváncsi volnék Andris fenntartásaira is azért. Mikor jössz haza?
J
Jutka, 5-én megyek haza, de nem tudunk rögtön beköltözni, mert az ajtók csak a hónap végére lesznek kész. Addig anyukáméknál leszünk, meg Szarvason.
Andris konkrétan fél Zsófitól, nem szeret a közelében lenni, elsírja magát, ha Zs. sikítozik, meg ilyenek. :( Ezt pár hete vettem észre, párhuzamosan azzal, hogy a játszótéren is sokkal félősebb lett, úgyhogy szerintem nem igazán Zsófiról szól, hanem valami alapvetőbb dolog van a háttérben. Az tény, hogy az elmúlt fél év nagyon eseménydús volt a kis életében, és a költözés miatt most sok a feszültség itthon, de nagyon rossz arra gondolni, hogy emiatt vesztette volna el az önbizalmát. :(
És azt szabad tudni Juci, hogy te hogy próbálod oldani ezt a helyzetet? Csak mert hozzánk is érkezik márciusban egy kistesó, és már előre készülök a nehézségekre. Amúgy ilyet eddig még nem is hallottam, mindig inkább féltékenység van, meg ilyenek. Mondjuk egészen biztos, hogy a változások is okozzák ezt Andrisnál. Nem kis dolog egy költözés, még egy felnőttnek sem, nemhogy egy gyereknek.
Próbálom elmondani Andrisnak, hogy Zsófi még nem tud beszélni, ő így beszélget velünk, és nem akarja őt megijeszteni. Meg mindig mondom neki, hogy Zsófi nagyon szereti őt, nagyon kíváncsi arra, hogy ő mit csinál, szereti figyelni a nagy tesóját. Egyébként mindig odahozza neki a játékait, meg ad neki puszit, ha megkérjük, szóval nem reménytelen a helyzet. :)
mi már nagyon várunk. ezek szerint aug végén már itt lesztek, szuper!
jól megleptél a blog új külsejével, egy pillanatra azt hittem, rosszat gépeltem be :-)
ne gondold, h Andris elveszítette az önbizalmát! biztos megvan az neki valahol, mégha most egy kicsit nehezebbb is neki... hát igen, a testvérszületés kemény dolog, a költözés is, és neki ezzel a kettővel egyszerre kell megbirkóznia... Amúgy nálunk is van egy nagyfokú félősség, aminek voltak előzményei, de Mesi érkezésével erősödött. Játszótéren pl :-) szóval ismerős a helyzet. a testvérféltékenységnek számos formája van ... én ezt legalábbis annak tudtam be... nem mindig könnyű úgy sétálni, h Mesi az ölemben, Villő meg egyik lábamat öleli ezerrel, de hozzászokik az ember :-)))
Megjegyzés küldése