zsófiságok

Énekel: "HiiinTA, paliiiinTA, kokolákoláláláá, lálálálá" stb. :)
Már föláll egyedül, és imbolyogva megáll pár (egyre több) másodpercig. Biztatásra egy-két lépést is megtesz. Legjobban az ágyon szereti ezt gyakorolni, ugyan nehezebb megállni rajta, mert puha, de legalább puhára is esik. :) Bukfencezni is szeret, persze még segíteni kell neki, de nagy lelkesen "fejenáll" hozzá. Persze ezeket a mutatványokat (felállás, bukfenc) MUSZÁJ valami könyvvel vagy játékkal a kezében csinálni, különben unalmas lenne.
A cukiságfaktor egyre csak növekszik, és tudja és tudja és tudja, bazsalyog és bájolog mindenkire, nagyon veszélyes. Ennek keretében néha random pusziosztásban tör ki, például a minap a mesekönyvben csókolgatta a kismajmot, de rendelésre telefonba, illetve arcra is ad puszit. :)
A minden telefon elvet kiterjesztette néhány további tárgyra is: digitális lázmérő, taknyos zsepi, gumikacsa stb.
Andris készített egy pillangót só-liszt gyurmából a játszóházban a minap, Zsófi pedig ennivalónak nézte, én csak a nagy prüszkölésre meg köpködésre értem oda, a kisasszony nagyon fel volt háborodva, hogy mi ez a borzalmas ízű izé, ami olyan ígéretesen nézett ki :) Nagyon rá van cuppanva a gyümölcsökre (mindketten hálistennek), tolja a bogyókat ezerrel; ja, és ugyanúgy, mint Andris ebben az életkorban, remeg a paradicsomért, ha megjelenik az asztalon, attól kezdve más étel már nem érdekli.
Sajnos kitört az öltözködési láz is, gondolom, ehhez most már hozzá kell szoknom, hogy van egy lányom is. Ma a rövidnadrágra, ami volt rajta, elkezdett felhúzni egy cicanadrágot, majd amikor erre akart még felvenni még egy hosszúgatyát, fellázadtam, hogy ehhez nem asszisztálok. Egyébként bármilyen ruhadarabot, ami az útjába akad, azonnal a fejére borít, szóval ő már öltözködik, kérem.
Anyám, mindjárt másfél éves lesz!