Remek nyarunk volt, nagyrészt itthon voltunk, de azért eljutottunk pár napra a Balcsihoz (a Szélrózsára), Szarvasra (most először csak négyesben, szuper volt!), és nyár végén ismét Horvátországba, ahogy az elmúlt évben is. Sokkal könnyebb volt, mint tavaly, a gyerekek sokat nőttek, nagyon élvezetes volt velük a nyaralás, csak aludtak volna kicsit tovább reggelenként :) A vizet eszméletlenül élvezték, még Andris is - sőt talán most ő jobban -, aki pedig tavaly a víz szélén is alig volt hajlandó leülni, most úszógumival egyedül fickándozott a vízben. Zsófika az első napokban kérette magát, de aztán rákapott ő is, és nagyon bátran lubickolt úszógumival és/vagy karúszóval. Egy kis városnézés is belefért, Primoštenbe és Šibenikbe mentünk el egy-egy laza séta erejéig. Láttunk sok erdőtüzet (illetve főleg a füstjét), meg repülőgépes tűzoltást. A nyaralásról a képeket megnézhetitek itt, a többi nyári képet pedig itt. Ízelítő gyanánt - és összehasonlításképpen - két kép a šibeniki erődből, az egyik tavalyi, a másik idei:
Andris sapkája ugyanaz :) Egyébként sapka nélkül sehova nem megy, igazi finom úriember.
Zsófika időközben elhagyta a pelenkát, illetve éjszaka még használjuk, de már nem sokáig. Nagyon nagylány már, és ezt rendszeresen hangoztatja is, mindent "egedül" szeretne csinálni (kivéve, amikor nem), és ha véletlenül azt mondjuk rá, hogy ő még kicsi, akkor kikéri magának ("én már edáltalán nem vagyok kicsi, tudod?"). Nagyon nagy dumája van most már neki is, mindennaposak a halálos benyögések mindkét gyerektől (ezeket a Facebookra szoktam írogatni, de tudom, hogy nem mindenki van fent, úgyhogy egyszer majd ide is bemásolom őket). :) Az étvágya sokat javult, és el is kezdett szépen nőni, persze még mindig nagyon törpilla, de így legalább olyan jól lehet még ölelgetni. :)) Nagyon szeret énekelni, sőt nemcsak szeret, de tisztán is énekel, sokszor kitalált szöveggel (pl. "nyuszi ül a fűben, nyuszi ül a csigán, nyuszi ül a cicán" és így tovább).
Andris is nagyon ügyes nagyfiú, rengeteget nőtt (110 centi körül van), de nemcsak magasságra, hanem fejben is, igazi középsős nagyfiú. Nyáron nagyon rákapott a Solo nevű kártyajátékra (az én gyerekkoromban még Uno néven futott), hihetetlen mester lett belőle pár nap alatt, még úgy is csomószor odaken, hogy nyílt lapokkal játszik, mert nem tudja a paklit a kezében tartani. :) Továbbra is nagyon kis tudományos gyerek, minden érdekli, mindenre nyitott, szerencsére az emberek felé is, közlékeny, közvetlen, bőbeszédű kölök. A mozgása sokat fejlődött, most a nyuszikorszakát éli, mindenhova páros lábbal ugrálva közlekedik :)
Az ovi-bölcsi újrakezdés elég simán ment, Zsófika most már ott is alszik, én pedig dolgozni kezdtem 4 órában (ma kaptam meg az első fizumat!), mellette pedig csinálom a szokásos kisebb-nagyobb munkákat. Dezső januárban átment egy másik részleghez a cégen belül, keresve a kihívást meg az érdekesebb munkát, bejött neki a dolog.
Dióhéjban ennyit mindenkiről, igyekszem nem fél év múlva írni legközelebb, de nem merek ígérni semmit.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése